Gondolkoztál már azon, hogy mennyire jó a cicád hallása? Korábban már körbejártuk a macskák látásának témakörét, a hallás pedig legalább ugyanolyan érdekes. Lássuk, hogyan érzékelik a cicák a körülöttük lévő hangokat!
Nem meglepő módon a macskák hallása bőven lekörözi az emberekét: míg mi 8 és fél oktávos, addig kedvenceink 10 és fél oktávos tartományban érzékelik a hangokat, ráadásul mozgatható füleiknek köszönhetően a hangok forrását is könnyen megállapítják, így az emlősök között a legkiválóbb hallással büszkélkedhetnek.
A hallásnak jóval nagyobb szerepe van a macskák életében, mint a látásnak, ugyanis a hangok nagyobb távolságból is jól érzékelhetők a számukra, elősegítve a szülő-kölyök, illetve az emberekkel való kommunikációt.
Természetesen a vadászat során is jól jön az éles hallásuk, ugyanis főbb zsákmányaik között több olyan rágcsálófajt is megtalálunk, amely ultrahangok segítségével kommunikál. Ezt azonban a cicák könnyedén, akár nagyobb távolságból is lefülelik, így be tudják azonosítani a prédájuk pozícióját.
A külsőfül kialakításának köszönhetően a hangok felerősödve érkeznek meg a hallójáraton keresztül középsőfülbe, ahol a dobhártya, illetve a hallócsontok is találhatók. Ezt követően az inger a belső fül folyadékkal teli járataiban folyatja útját a szőrsejtekig, amelyek a hallókéregbe továbbítják hangot, hogy az agy feldolgozhassa.
A macskák fülének mozgékonysága nemcsak a zsákmány helyzetének pontosabb meghatározása miatt fontos, ugyanis kedvenceink a fülük különböző állásával tudatják a fajtársaikkal, hogy épp milyen hangulatban vannak.
A cicák csukott, illetve nyitott szájjal is adnak ki hangot magukból, amelyek eltérő jelentéssel bírnak:
Több faj esetében zajlanak kutatások a zene hatásával kapcsolatban, így a macskák esetében is.
Snowdon és kutatótársai egy 2015-ös tanulmányban például arra jutottak, hogy a cicákat tényleg jobban érdeklik a kifejezetten nekik készült zenék, mint az emberek által hallgatott muzsikák. A „macskazene” olyan elemeket tartalmaz, amelyek különböző természetes hangokra hajaznak, például a cicák szívverésére, lépéseire, dorombolásra, illetve a szoptatás hangjaira.
Más tanulmányok a zene nyugtató hatására világították rá a macskáknál, amit az állatorvoslásban, a szorongásos zavarokkal küzdő cicák kezelésében is kihasználhatunk.
A macskák hallása tehát nem pusztán a vadászat során tesz jó szolgálatot, hanem a macskák közötti, illetve az emberrel történő kommunikáció során is. Mozgatható fülük az emberénél jóval nagyobb hangtartomány érzékelését teszi lehetővé, illetve a távolabbi neszeket is felerősíti.
A kommunikációt a macskák által kiadott különböző hangok széles skáláján kívül a fül mozgása is elősegíti.
Emellett pedig fontos megjegyezni, hogy zenét is érdemes hallgatnod kedvenceddel, hiszen a kifejezetten macskák számára készült zenék jó hatással lehetnek rá, ha valamitől szorong.
Hamarosan újabb hasznos bejegyzéssel jelentkezünk, ezért érdemes feliratkozni! A FELIWAY termékekkel kapcsolatos kérdéseket pedig várjuk a Feliway Hungary Facebook-oldalon vagy Instagramon!
Források:
Brown S, Bradshaw J. Communication in the domestic cat: within- and between-species. In The Domestic Cat: The Biology of its Behaviour (3rd edition), ed D Turner and P. Bateson. Cambridge; Cambridge University Press 2014.
Carlson, N. R. (2012). Physiology of behavior. Pearson Higher Ed.
Crowell-davis S, Curtis T, Knowles R. 2004. Social organization in the cat: a modern understanding. JFMS, 6, 19-28.
Fay R, Popper A. Comparative Hearing: mammals. Springer handbook of auditory research series. Springer-Verlag. NY 1994.
Hampton, A., Ford, A., Cox III, R. E., Liu, C. C., & Koh, R. (2020). Effects of music on behavior and physiological stress response of domestic cats in a veterinary clinic. Journal of feline medicine and surgery, 22(2), 122-128.
Houpt, K. A. (2018). Domestic animal behavior for veterinarians and animal scientists. John Wiley & Sons.
Snowdon, C. T., Teie, D., & Savage, M. (2015). Cats prefer species-appropriate music. Applied Animal Behaviour Science, 166, 106-111.
Turner, D 2017. A review of over three decades of research on cat-human and human-cat interactions and relationships. Behavioural processes, 141, 297-304 Google drive
Yeon, S. C., Kim, Y. K., Park, S. J., Lee, S. S., Lee, S. Y., Suh, E. H., ... & Lee, H. J. (2011). Differences between vocalization evoked by social stimuli in feral cats and house cats. Behavioural processes, 87(2), 183-189.