Elgondolkoztál már azon, hogy a cicád hogyan érzékeli a körülötte lévő világot? Manapság már családtagként kezeljük a cicákat, és sok időt fordítunk rájuk, ám így is könnyen félreérthetjük őket, ha nem ismerjük a kommunikációjukat, a szükségleteiket, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy megértsük az érzékszerveik működését.
Ötrészes sorozatunkban a macskák érzékszerveit járjuk körbe, így az első részben olvashattál kedvenceink látásáról, majd a második részben kiveséztük az orruk működését, az alábbiakban pedig az ízérzékelésükről lesz szó.
A macskák szájának felépítése
A macskák tényleg született ragadozók. A testfelépítésük ugyanis kifejezetten a vadászathoz igazodott, így a koponya tágas szemgödreiben elhelyezkedő szemek is, amelyek tökéletes látást biztosítanak a préda felismeréséhez és nyomon követéséhez. De említhetnénk a fogaikat is, amelyek lehetővé teszik a zsákmány elfogyasztását.
30 foguk ugyan valamivel kevesebb, mint más ragadozók esetében, a legtöbbjük azonban mind a húsevést segíti elő, kivéve a meglepően kicsi metszőfogakat, amelyek inkább a bunda ápolása szempontjából fontosabbak.
A hosszú, tüskeszerű szemfogak lehetővé teszik a préda megtartását, illetve a csigolyáinak megroppantását, ezen kívül a macskák fogai nyomásérzékenyek is, így „kipuhatolhatják” a legmegfelelőbb helyet a halálos harapáshoz.
A hátul elhelyezkedő fogak a növényevő állatoktól eltérően inkább a hús apróra őrlésére specializálódtak a könnyebb emésztés érdekében, amihez az erős rágóizmok is nagyban hozzájárulnak. A macskák minden más emlősnél nagyobb arányban használnak fel fehérjét, tehát tényleg igazi húsevők.
Az ízek érzékelése
Az ízek érzékeléséért a nyelv felületét beborító ízlelőbimbókon elhelyezkedő több száz receptor felel, illetve bizonyos esetekben a szaglás is hozzájárul a folyamathoz. Öt ízt szokás megkülönböztetni: sós, édes, savanyú, keserű és umami.
Az egyes ízreceptorok többféle szerepet is elláthatnak:
- A sós íz receptorai a natrium-klorid felismeréséért felelnek, de ezen kívül a sóháztartás fenntartásában is nagy szerepük van.
- Az édes íz receptorai a glükózt és a fruktózt érzékelik.
- A keserű íz receptorai segítenek felismerni a mérgező növények toxinjait, például különböző alkaloidokat.
- Az umami íz receptorai aminosavakat érzékelnek, például a glutamátot.
- A savanyú íz receptorai segítenek megkülönböztetni a romlott ételt a fogyaszthatótól.
Az ízlelőbimbók által különválasztott ízinformációk négy különböző koponyaidegen keresztül érik el az agy talamusznak nevezett részét. Ott további információkkal, így a hőmérsékletre vonatkozó, illetve mechanikus, zsigeri és fájdalomhoz kötődő információkkal kiegészülve az adott egyed végül képes eldönteni, hogy fogyasztható-e, amit megkóstolt.
A macskafélék megfelelő ízérzékelő receptorok birtokában sem képesek átélni az édes ízek élményét, beleértve az oroszlánokat, tigiriseket, leopárdokat is, ugyanis azt egy genetikai mutáció akadályozza egy bizonyos fehérje termelődésének gátlásával.
A sós ízt sem fogják fel a macskák, viszont a keserűt, a savanyút és az umamit minden probléma nélkül érzékelik, így hát az ő élményük az eledelükről teljesen más, mint az embereké.
Kutatások szerint a házi macskák számára a legízletesebb falat a lazac, a legkevésbé szívesen pedig a patkányhúst fogyasztják. Az egyes cicák ízlését azonban nagyban befolyásolják az anyukájuk kölyökkorban tapasztalt preferenciái, tehát a kicsik sok más egyéb mellett azt is ellesik az anyukájuktól, hogy mi számít finomnak.
Táplálkozási szokások
A macskák alapvetően napi 12-20 kisebb falatozásra vannak berendezkedve, a vadászat, kivárás, illetve a pihenés pedig jól meghatározható ciklikusságot mutat. Az üldözést és becserkészést magába foglaló intenzív szakaszt a préda elfogyasztása, majd a tisztálkodás követi, végül következik a pihenés, ezután pedig kezdődik az egész elölről.
Az étvágytalanság legtöbbször egészségügyi problémára vagy gyomor- és bélrendszeri panaszokra utal, de gyakran összefüggésbe hozható viselkedésproblémákkal, szorongással, a megfelelő törődés hiányával, illetve rossz tapasztalatokkal is.
Az ember mellett a macskák természetes táplálkozási ciklusa felborult. Például sok gazdi feltölti kedvence tálkáját eledellel, hogy az egész nap falatozhasson, ám a vadászat erőfeszítései nélkül ez a fajta etetés unalomhoz vagy elhízáshoz vezethet.
Pica, vagyis ehetetlen dolgok fogyasztása
A fűevés gyakran megfigyelhető jelenség a macskáknál, ami önmagában nem jelent problémát, viszont ha kedvencünk hozzáfér számára mérgező növényekhez is, az nagy veszélyt jelent. Érdemes tehát macskabarát szobanövényeket választani otthonunkba, például macskamentát vagy macskafüvet.
Több tanulmány is foglalkozott már a macskák abnormális táplálkozási szokásaival, beleértve a rágcsálást, a szopkodást és az ehetetlen dolgok lenyelését. Az eredmények szerint a sziámi és a burma macskák hajlamosabbak erre, a leggyakrabban fogyasztott tárgyak pedig a következők: cipőfűző, zsinórok, szövetek, gumi, papír/kartonpapír, illetve növények.
Az nem világos, hogy a fenti problémák a korai elválasztás miatt alakulnak-e ki, vagy rossz élmény, esetleg egészségügyi okok miatt.
Túlzásba vitt nyalogatás
Az ápolás már a kölykök és az anyamacska kapcsolatában is fontos szerepet játszik. Az anyacica több héten át elfogyasztja a kölykei végtermékét, hogy tisztán tartsa az almot, míg a kicsik végre megtanulják, hogyan ápolják saját magukat.
A macskákat tisztálkodási szokásaik miatt különösen igényes állatoknak tartjuk, ami nem véletlen, hiszen a mosakodás igen alapos folyamat, és általában a következőképp zajlik: kedvenceink először a száj, az áll és a bajusz nyalogatásával eltávolítják az ételmaradékot. Ezután jönnek a vállak, a mellső lábak, a csípő, a hátsó végtagok, majd a nemiszervek és végül a farok. Ha testük minden része tiszta, a cicák megnyalják a mancsukat, hogy a pofijukat és a fülüket is megtisztogassák.
A macskák nyelve érdes, mivel a felületén kis tüskék helyezkednek el, így a nyalogatással gyakorlatilag kikefélik a saját bundájukat, megszabadulva a szőrcsomóktól és a parazitáktól. A nyalogatás által eloszlatják a bőrükön a saját maguk által termelt olajokat, amelyek elengedhetetlenek az egészséges bunda fenntartásához, a testükre került nyál pedig elpárologva enyhülést hozhat nagy melegben.
A tisztálkodást azonban túlzásba is lehet vinni, aminek az oka egyes tanulmányok szerint a legtöbb esetben viszketés vagy fájdalom, de gyakran megjelenik stresszből fakadó viselkedésproblémáként is. Az első lépés azonban mindig az orvosi segítség, hogy kizárhatók legyenek az egészségügyi okok.
Nem az ízélmény az első
Az ízek érzékelése és a nyelv felépítése sem az étel élvezetét szolgálja a cicáknál elsősorban, hanem megvédi őket a mérgezéstől, illetve segíti őket saját maguk és utódaik tisztogatásában, a bundájuk egészségének megőrzésében.
Ha nem szeretnél lemaradni a következő részről, iratkozz fel!