Elgondolkoztál már azon, hogy a cicád hogyan érzékeli a körülötte lévő világot? Manapság már családtagként kezeljük a macskákat, és sok időt fordítunk rájuk, ám így is könnyen félreérthetjük őket, ha nem ismerjük a kommunikációjukat, a szükségleteiket, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy megértsük az érzékszerveik működését.
Ötrészes sorozatunkban a macskák érzékeit járjuk körbe, amelyek közül az első és legfontosabb: a látás.
Emberként a legtöbb információt a látásunk által szerezzük a környezetünkről, és az emlékeink nagy részét is a szemünk által érzékelt élmények teszik ki. A látás egy különleges és bonyolult folyamat, amely a szemünk speciális felépítésének és idegpályáinak köszönhetően valósulhat meg. A vizuális információ megszerzése a szemgolyó hátsó részén található retinával, illetve a fény- és színérzékeny pálcikákkal, valamint csapokkal kezdődik, akárcsak kedvenceink esetében…
Mivel a macskák ragadozók, ezért számukra az a legfontosabb, hogy a szemük segítségével megbízhatóan követhessék a prédájuk mozgását, így koordinálhatják a saját mozgásukat is annak érdekében, hogy a vadászat sikeres legyen.
A cicáknak háromszor több pálcika található a szemében, mint a miénkben, és rendelkeznek egy különleges fényvisszaverő felülettel is a szemük hátsó részében, amelynek neve tapetum lucidum. Ennek segítségével rossz fényviszonyok között is viszonylag jól tájékozódnak, bár a látásuknak megvannak a maga korlátai is.
A macskák csak kék és zöld színeket, illetve ezek kombinációit képesek érzékelni, a többi szín pedig barnának látszik az ő szemükkel nézve. Ráadásul nem tudnak 25 centiméternél közelebbi dolgokra fókuszálni, a vadászat miatt pedig leginkább a gyorsan mozgó tárgyakat látják élesen, a lassú mozgással viszont meggyűlik a bajuk.
További érdekesség, hogy a szemük elhelyezkedéséből fakadóan az orruk előtt van egy háromszögalakú vakfolt, ezért ha odahelyezünk egy jutifalit vagy játékot, azt nehezen vagy egyáltalán nem veszik észre.
A sziámi macskák egyébként gyönyörű kék szeménél asztigmia, azaz szemtengelyferdülés figyelhető meg. A kék szemszínért felelős gének a látásukat is befolyásolják, így a sziámi cicák mélységérzékelése nem tökéletes, és nagyobb eséllyel alakulhat ki probléma a retinájuknál, ami akár vaksághoz is vezethet.
A macskák szeme egyedülálló, de kifejezetten a vadászatra specializált, ezért nem tudjuk pontosan, hogy mit látnak, ha ránéznek a tévé képernyőjére, de valószínű, hogy folytonos mozgás helyett ugráló kép tárul eléjük, hiszen a készülékeink képfrissítése a mi a szemünk receptoraihoz igazodik. Ez az ugrálás felkeltheti kedvenceink figyelmét és izgalmas lehet a számukra, de egyes cicák érzékenyek lehetnek rá, ezért nemcsak a képernyőkkel érdemes vigyázni, de a különböző fénycsövekkel is.
A macskák szeme az érzelmek közvetítésében és észlelésében is fontos szerepet játszik. A testbeszédük egyértelmű, látható üzeneteket hordoz a többi cica számára, például fenyegetés esetén. Gondoljunk csak a bundáját felborzoló, homorító, fogait megvillantó és a fenyegetést jelentő félhez oldalazva közelítő macska látványára, aki egyszerűen csak nagyobbnak szeretne tűnni, hogy elijessze riválisát.
Ezek a vizuális jelzések arra késztetik az ellenfelet, hogy kétszer is meggondolja, szeretne-e konfliktusba keveredni a másikkal.
A macskák a szemükkel is kommunikálnak a gazdijuk felé, amit Humphrey "A szemek szűkítésének szerepe a macska-ember kommunikációban” című tanulmányában taglal. Kedvenceink lassú pislogással vagy kacsintással hozzák a tudtunkra, hogy jól érzik magukat, és reagálnak, ha rájuk pislantunk.
Hozzánk hasonlóan tehát a macskák is nagyban támaszkodnak a látásukra, például vadászat, vagy az őket fenyegető veszély felmérése, illetve az egymással való kommunikáció során, ám a cikksorozatunk következő részeiből kiderül, hogy mi emberek sokkal inkább ki vagyunk szolgáltatva a szemeinknek, hiszen a cicák többi érzékszerve is specifikusan, a ragadozó életmódhoz igazodva fejlődött ki.
Ha nagyobb rálátásunk van arra, hogy kedvenceink hogyan érzékelik a világot, a szükségleteik is világosabbak lesznek a számunkra. Az érzékeink közötti különbségek pedig sokat elmondanak arról, hogy evolúciós szempontból milyen csekélynek számít az a több ezer év, ami a háziasítás óta eltelt.
Érdemes tehát feliratkozni, hogy nehogy lemaradj a következő részről!