Nem ritka, hogy egy háztartásban több cica is együtt él. A gazdik persze reménykednek benne, hogy kedvenceik jól kijönnek egymással, amire fiatal korban még több esély van.
A többmacskás háztartásokban azonban érdekesen alakulhatnak az erőviszonyok és a cicák közötti kapcsolat a személyiségüktől és viselkedésüktől függően.
Azt gondolhatnánk, hogyha együtt játszanak, az jó jel, de fontos, hogy gazdiként el tudjuk különíteni a barátságos és az ellenséges közeledést, ami sokszor nem könnyű, ugyanis a játék nagyban hasonlít a cicaharchoz.
Főként fiatal cicáknál figyelhetők meg olyan mozdulatok, amelyek kizárólag csak játék közben fordulnak elő, mint például a két lábra állás, az oldalra lépés és az ugrabugrálás.
A probléma az, hogy a játék hamar átcsaphat verekedésbe, ezért is olyan nehéz megkülönböztetni őket. Előfordulhat, hogy az egyik félnek elege lesz, előkerülnek a karmok, felszisszen a fújtatás, mindennek következtében pedig szétszéled a bagázs, így viszont nem könnyű megítélni, hogy milyen kapcsolatban is vannak kedvenceink valójában.
Ezért érdemes vizsgálni a viselkedésüket más helyzetekben is. Figyeld a bíztató jeleket, mint például a farkuk állását, ha találkoznak egymással! Ha felfelé állnak, akkor minden rendben van! Hasonlóan jó jel, ha összebújnak, tisztogatják egymás bundáját vagy egymáshoz dörgölik a pofijukat vagy a testüket. Az etetőtálon való osztozkodás azonban nem feltétlen jelent jót, ahogy az egy kanapén vagy ágyon való alvás sem, főleg ha egymástól eltávolodva teszik.
Nem jó jel, ha elállják egymás útját a másik szobába vezető úton, ha akadályozzák a másikat abban, hogy kielégítse az alapvető szükségleteit, vagy ha fújnak, amikor elhaladnak egymás mellett. Az is előfordul, hogy az egyik fél feszülten figyeli a másikat, amíg az a hétköznapi teendőit végzi.
A közös játékra való buzdítás felügyelet mellett az egyik kihívásokkal teli megoldás, amit tehetünk azért, hogy kedvenceink jobban kijöjjenek egymással.
Mielőtt összehoznánk két cicát, érdemes figyelembe venni, hogy egyezik-e a vérmérsékletük és az aktivitásuk. Például egy idős cica nem túl jó párosítás egy fiatal, energiától duzzadó macskával, hiszen utóbbi játékos közeledése könnyen kudarcba fulladhat!
Az aktivitás és a vérmérséklet összehangolása kifizetődő, ám korántsem egyszerű feladat, ezért ha több cicát szeretnénk, a legjobb, ha egy alomból választunk, hiszen így már nem kell bajlódnunk az összeszoktatással, kort és igényeket tekintve pedig hasonló kis kedvenceket kapunk.
Nem érdemes a kora reggeli és esti órákban nekilátnunk a békítésnek, ugyanis kedvenceink ezekben a napszakokban a legaktívabbak, és amúgy sem lesz egyszerű rávenni őket, hogy barátságosan játsszanak egymással, ha korábban már verekedtek, és számítanak rá, hogy elmérgesedik a játék.
Fontos azonban, hogy csökkentsük a versengés lehetőségét a két macska között például azzal, hogy több etető- és itatótálat, alomtálcát, kaparófát, fekhelyet és rejtekhelyet biztosítunk a számukra! Ha mindegyik félnek megvan a kedvenc helye a lakásban, és az imént felsorolt dolgokat ehhez igazodva helyezzük el, mérséklődhet a területért folytatott harc.
Ha van egy játékos és egy kevésbé lelkes cicánk, érdemes többet játszani az előbbivel, hogy kifárasszuk, és már ne legyen energiája vegzálni a másik macskát. Így akár teljesen kivédhető a nem kívánt verekedés.
Alapvetően nagyon is jó dolog, ha több cicánk van, főleg, ha napközben nem vagyunk otthon, hiszen így biztosak lehetünk benne, hogy kedvenceink jól elvannak. Persze csak akkor, ha a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy betartsák a játékszabályokat és kötődjenek egymáshoz.
Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésről, akkor érdemes feliratkoznod!