Egy új kiscica mindig sok izgalommal és készülődéssel jár: a fekhely, a játékok, a kaparófa, a mászóka kiválasztása, és a kellő mennyiségű eledel beszerzése, stb. Az ember ilyenkor úgy érzi, hogy mindenre felkészült, ám sokan nem gondolnak arra, hogy már meglévő kedvencükre milyen hatással lesz egy új cica érkezése. A két állat közötti harmónia nem garantált, a bemutatkozásuk pedig kulcsfontosságú a későbbi kapcsolatuk szempontjából.
Nem érdemes tehát kísérletezni, ugyanis a kontrollálatlan bemutatás nem mindig sül el jól, a korai konfliktusokból pedig életre szóló sérelmek születhetnek. Átgondolt, fokozatos ismerkedésre van szükség, így csökkenthető a két állat közötti konfliktusok valószínűsége, hiszen a természetes viselkedés nem feltétlen a barátság irányába terelné kedvenceink kapcsolatát.
A vadonban ugyanis egy új jövevény először mindenképp a csoport perifériáján találja magát, az egyedekkel való ismerkedés után pedig lassan integrálódik a cicakolóniába. Egy falakkal és ajtókkal körülzárt terepen azonban ez a folyamat sem magától értetődő.
Az irányított bemutatás lehetőséget teremt arra, hogy lépésről-lépésre haladjunk, és beiktassunk pár megállót, így átgondolhatjuk a továbbiakat, értékelhetjük kedvenceink kapcsolatának addigi alakulását. A folyamat során állítsunk fel magunk elég egy képzeletbeli jelzőlámpát:
Amikor hazavisszük újdonsült kedvencünket, érdemes egy zárt szobában elhelyezni, ahol kipihenheti az anyukájától és testvéreitől való elszakadással, az utazással és a környezetváltozással járó stresszt. Biztosítsunk számára mindent, amire csak szüksége lehet (eledel, víz, alomtálca, fekhely), és figyeljük, mikor kezdi el otthonosabban érezni magát (evés, ivás, tisztálkodás)! Beletelhet pár napba, amíg újdonsült kedvencünk elengedi magát, de biztosak lehetünk benne, hogy nyugodt állapotban már szívesebben ismerkedik egy másik macskával.
Fogj egy puha rongyot, és dörgöld hozzá régebb óta meglévő cicád pofijához, nyakához és állához, hogy begyűjtsd az illatait, feromonjait, majd ismételd meg ugyanezt, ugyanazzal a ronggyal újdonsült kedvencednél is, ezután mutasd meg a ruhadarabot idősebb macskádnak, és nézd meg, hogyan reagál!
Ha a lehetséges reakciókat megpróbáljuk a már említett képzeletbeli jelzőlámpával illusztrálni, akkor a piros a feszültség, elutasítás és izgatottság színe lenne. Ilyenkor érdemes megállni, és később próbálkozni. Ha kedvencünk ellenségesen reagál a ruhadarabra, azt észre fogjuk venni, ugyanis sziszegni, fújtatni fog, esetleg oda is kap a rongynak. A farkát a teste köré fonja, hátralapítja a füleit, kikerekíti a szemeit, a szőrszálai pedig égnek állnak.
A szagmintákat hordozó rongy iránt mutatott érdektelenség már inkább sárga jelzést jelent. Néhány további próbálkozással talán elérhetjük, hogy zöldre váltson a lámpa, és kedvencünk elkezdje hozzádörgölni magát a rongyhoz. Ha ez megtörténik, ugorhatunk a következő lépésre:
Alakítsunk ki olyan helyet a lakásban, ahol a cicák láthatják a másikat, de nem férhetnek egymáshoz. Legyen szó szobáról vagy folyosóról, a lényeg, hogy úgy barikádozzuk el kedvenceinket, hogy a „kilátásukat” se zavarjuk, ne tudjanak átmászni, átugrani vagy átbújni sem a másikhoz, de, ha szeretnének, közelíthessenek egymáshoz. Egy biztonsági rács és néhány kartonlap például tökéletesen megfelel a célra.
Ha lehet, naponta többször engedjük őket közel ily módon, és gondoskodjunk arról, hogy ezek az alkalmak minél élvezetesebbek legyenek mindkét fél számára. Például készítsünk be jutalomfalatokat, simogassuk meg kedvenceinket, játsszunk velük vagy dicsérjük őket! Többszöri ismétlés után a két cica megtanulja, hogy az egymással való találkozás valami jó élménnyel kecsegtet.
Ne csak a stressz jeleit figyeljük, hanem a nyugalomét is a cicákon: békés arckifejezés, nyugalmi helyzetben lévő fülek, mandulaalakúra szűkített szemek, felfelé álló farok, kis görbülettel a végén. Az is jó jel, ha elkezdenek játszani az eléjük helyezett játékkal, vagy lassú, látványos mozdulatokkal öntisztogatásra szánják magukat. Ha pedig hozzádörgölőznek az őket elválasztó rácshoz, az még jobb!
A továbbiakban nem lesz szükség a barikádra, és pár percre végre összeereszthetjük a két macskát, a következő találkozásig azonban újra szeparáljuk el őket! A képzeletbeli jelzőlámpát még ne hagyjuk magunk mögött! Figyeljük a negatív, semleges és pozitív jeleket, illetve ügyeljünk arra, hogy a találkozások is élvezetesek legyenek mindkét állat számára (jutifali, simogatás, dicséret).
Ha cicáink már képesek higgadtak maradni egymás társaságában, akkor következhet az utolsó lépés: az együttélés. Továbbra is érdemes figyelni kedvenceink viselkedését, a kettejük közötti konfliktusokat, illetve a játék és verekedés jeleit. Ne feledkezzünk meg a közös mókázásokról, a jutalmazásról, és figyeljünk arra, hogy a cicák mindennapjai minél ingergazdagabb módon teljenek!
A lépésről-lépésre történő bemutatás minden cicánál más tempóban zajlik, ezért fontos, hogy a jelzőlámpánkat végig bekapcsolva hagyjuk. Az otthonos hangulat és a harmonikus légkör megteremtésének érdekében használhatunk FELIWAY Friends Párologtatót abban a helyiségben, ahol az ismerkedés zajlik. A készülék olyan macskaferomonokat bocsát a levegőbe, amilyenekkel az anyamacska is nyugtatja kicsinyeit az alomban.
Ha egynél több macska közé viszünk új cicát, ugyanezeket a lépéseket elvégezhetjük akár külön-külön minden egyes kedvencünkkel, de csoportosan is. Figyeljük az elutasító, illetve a barátságos jelzéseket is, és ismételjük meg az egyes lépéseket addig, amíg a cicák meg nem békélnek egymással!
Ha olyan akadályokba ütközünk az ismerkedés során, amelyet nem tudunk átugrani, kérjük az állatorvosunk vagy egy profi viselkedés-szakértő segítségét!
Hamarosan újabb érdekes cicás bejegyzéssel jelentkezünk, ezért érdemes feliratkozni!
A FELIWAY termékek elérhetők az állatorvosoknál, az állatpatikákban, illetve az alábbi webshopokban: