Macskaszemszög: Együttélés több cicával
Miausztok! Felícia cica vagyok, és a többmacskás háztartásokról fogok ejteni pár szót az alábbiakban.
Csodálom, hogy az emberek mennyi mindent képesek együtt csinálni. Együtt esznek, alszanak, játszanak, tisztálkodnak és egy vécét használnak! Hát nálunk macskáknál egészen más a helyzet!
Természetünknél fogva magányos lények vagyunk, de tisztában vagyunk azzal, hogy a gazdijaink gyakran több cica társaságát is szeretnék élvezni az otthonukban.
Itt az ideje tehát, hogy kicsit meséljek nektek arról, milyen egy másik macskával élni, hogy az én gazdijaim milyen mesterfogásokkal érték el, hogy béke és harmónia legyen a lakásban.
A többmacskás családok aranyszabálya
Érdemes szem előtt tartanotok, hogy úgy szeretünk hozzáférni az alábbiakhoz, hogy ne kelljen másik macskával érintkeznünk közben:
- Etető- és itatótál
- Fekhely
- Játékok
- Kaparófa
- Alomtálca
- Búvóhelyek, emelvények
- Külön játékidő a gazdival
Az aranyszabály tehát az, hogy az imént felsoroltak közül mindegyiket biztosítsátok kedvenceitek számára külön-külön! Sőt, az sem árt, ha alomtálcából, tálakból, kaparófából és fekhelyből eggyel több van, mint ahány cicát tartotok. Így nem fognak összeveszni rajtuk!
A cicás kellékeket a lakás különböző pontjain helyezzétek el ügyelve arra, hogy a választott helyek ne legyenek zajosak, és forgalmasak, azaz se ember, se állat ne járjon arra gyakran, aki megzavarhatja kedvenceiteket!
Egy FELIWAY Friends Párologtató sokat segíthet, hogy harmonikus légkört teremtsen a cicáitok között. A készülék olyan „illatanyagokat” bocsát ki, amelyek hatására elkerülhetővé válnak a macskák közötti konfliktusok. Pont úgy, ahogy az anyacica csinálja a kicsinyeivel.
Én egy norvég erdei macskával élek együtt, akit Wegie-nek hívnak, és imád felmászni dolgokra, ezért a gazdijaink a szekrény tetejére rakták a fekhelyét, ami pont jól jön ki, én ugyanis inkább a meleg, kuckós sarkokat kedvelem. A gazdijaimra viszont én szeretek felmászni, amikor a kanapén ücsörögnek, Wegie pedig csak odakuporodik mellénk, sosem telepszik le az ölükbe, ami a súlyát tekintve nem is lenne annyira kellemes érzés egy embernek…
Ha új cica jön
A gazdijaim nagyon körültekintőek voltak, amikor hazahozták Wegie-t. Tisztában voltak vele, hogy mennyire fontos a függetlenségünk, ezért sok időt hagytak nekünk, hogy alkalmazkodjunk a másikhoz, és megismerjük egymást.
Ügyes húzás volt, hogy elvitték Wegie-nek az egyik takaróm, és elhozták nekem az övét, hogy megszokjuk egymás illatát még mielőtt találkoznánk.
A kitűnő szaglásunk segítségével képesek vagyunk észlelni a veszélyt, és bevallom őszintén az első pár napban nem voltam túl nyugodt a Wegie takarója körül, de pár nap múlva végül is hozzászoktam, a gazdijaim pedig finom jutifalikkal díjazták az erőfeszítéseim és azt, hogy képes voltam nyugodtan viselkedni a takaró ellenére is. Ez volt az összeszoktatás egyik első lépcsője, ami a későbbiekben nagyban megkönnyítette a dolgunkat Wegie-vel.
Persze ezt követően még nem találkozhattunk egyből. Én a szokásos helyemen, az ablakpárkányon henyéltem, amikor hazahozták Wegie-t, akit az egyik emeleti szobában helyeztek el.
Egy kis idő múlva azonban személyesen is megismerkedhettünk. Egy szobában voltunk, láthattuk egymást, de el voltunk választva és folyamatosan figyeltek minket. Nem volt semmi kényszer, bármikor félrevonulhattunk, és köszönhetően annak, hogy a gazdijaink jól ismerik a testbeszédünket, időben felismerték, amikor feszültté vált a helyzet, és elterelték a figyelmünket egy macskapecával.
A fokozatos ismerkedésnek köszönhetően most már teljesen jól kijövünk Wegie-vel. Tiszteletben tartjuk a másik privát szféráját, de azért jókat is szoktunk kergetőzni a kertben, aminek általában az a vége, hogy Wegie felmenekül az egyik fára.
Vannak cica pajtásaim, akik a kezdetektől fogva jól kijönnek egymással. Persze nekik könnyű, mert egy alomból származnak és együtt hozták el őket… Mindenesetre azért külön holmijaik vannak, és saját kis kuckójuk, ahová félrevonulhatnak.
Csak mi ketten
A gazdijaim ügyelnek arra is, hogy külön-külön is időt szakítsanak ránk, így nem oszlik meg a figyelem, és olyan játékokat játszhatunk, amit igazán élvezünk! Wegie pingponglabdákat szeret kergetni, én viszont inkább bújócskázni szeretek dobozokban. A gazdijaim készítettek is nekem egy kartondobozvárat, amibe néha jutifalit is elrejtenek. Hát van náluk jobb gazdi a világon?
Persze nem minden csak a mókázásról szól. Néha egyszerűen csak félrevonulunk az egyik gazdimmal, aki megszeretget és kifésüli a bundámat a meleg cserépkályha mellé kuporodva.
Nem biztos, hogy fáklyásmenet lesz
Nekem és Wegie-nek szerencsénk van, hogy a gazdijaink ilyen figyelmesek és sokat tudnak a cicákról, így viszonylag hamar összebarátkoztunk. Persze így is előfordulhatott volna, hogy valami miatt nem jövünk ki egymással, ezért nektek is érdemes figyelni a rossz viszony jeleire a ti kedvenceiteknél!
A legfeltűnőbb jele annak, ha két macska rosszban van egymással, az a verekedés. Persze nem könnyű megkülönböztetni a játéktól, és van, amikor annyira elfajul, hogy csak egy hangos tapssal lehet véget vetni bunyónak.
Kevésbé szembetűnő jelei is vannak a cicák közötti agressziónak, például ha két macska elállja egymás útját, vagy folyamatosan bámulják egymást.
Ezeken kívül rossz viszonyból fakadó stresszre utalhat a vizelettel való jelölés a lakásban, a bútorok kaparászása, a bujkálás és a túlzásba vitt tisztálkodás is.
Tehát az, hogy két cica nem verekszik egymással, még nem azt jelenti, hogy jóban vannak, éppen ezért figyelni kell a többi jelzésüket is és időben lépni kell, mielőtt teljesen elmérgesedne a viszony.
Akár olyan mértékben is, hogy valamelyik cicánál beteljen a pohár, és elszökjön otthonról… Éppen emiatt érdemes óvintézkedésként mikrochipet tetetni a kedvenceitek bőre alá, így ha valamelyikük eltűnne, könnyebb lesz azonosítani a lakhelyüket.
Persze ha már van chip, az azon tárolt adatokat is naprakészen kell tartani, ahogy az történt Félix barátom esetében is, aki új családhoz került, miután az első gazdijai minden erőfeszítésük ellenére képtelenek voltak a régi cicájukkal elfogadtatni Félixet.
Előfordulhat tehát, hogy sehogyan se sikerül majd összebarátkoztatni a cicáitokat, de mielőtt feladnátok, azért vigyétek el őket állatorvoshoz is, hátha egészségügyi okai vannak a viszonynak.
Bízzatok benne, hogy minden jól fog alakulni!
Ha új cicát szeretnétek meglévő kedvencetek mellé, én azt javaslom, hogy ne adjátok fel az első nehézségek után. Végül lehet, hogy olyan jól ki fognak jönni egymással, hogy orrpuszival köszönnek, jókat játszanak a kertben, ápolgatják egymás bundáját és néha még együtt is alszanak, ahogy mi szoktuk Wegie-vel!
Ha nem szeretnétek lemaradni a következő bejegyzésemről, akkor érdemes feliratkozni!
A FELIWAY termékeket megtaláljátok az állatorvosnál, az állatpatikákban, illetve az alábbi webshopokban: