Egyes cicák természetüknél fogva kiegyensúlyozottak és nyugodtak, de akadnak olyanok is, akiket könnyen hatalmába kerít a félelem és az ingerültség. A cikkben inkább az utóbbi típusról lesz szó.
Ahhoz, hogy kedvencünk nyugodt és kiegyensúlyozott legyen, alapvetően két dologra van szükség:
- Bizalmon alapuló, stabil és kiszámítható cica-gazdi kapcsolatra.
- Illetve olyan cicára, aki megtanulta, hogyan szórakoztathatja magát akár a gazdi nélkül is.
Egyszerűbb, ha egy példán keresztül vezetjük le fentieket, ezért bemutatnám nektek Tim cicát:
Tim, a követelőző cica
Timet pár éve ismertem meg, amikor a családja megkért, hogy együtt találjunk megoldást a cica fegyelmezetlen, követelőző viselkedésére.
Tim igen játékos cica, az sem számított neki, hogy épp éjjel van vagy nappal, vagy hogy a gazdijai ráértek-e foglalkozni vele. Csakis a mókázás lebegett a szeme előtt, de magát nem tudta lefoglalni, ezért különféle csínytevésekhez folyamodott.
Ráugrott a gazdijaira éjszaka alvás közben, kaparta a csukott ajtókat és mindig megpróbált meglógni, ha valaki kinyitotta a bejárati ajtót.
Tim nem hazudtolta meg magát, amikor először meglátogattam, hogy felmérjem, miben és hogyan segíthetek neki és a családjának: tárgyakat hozott nekem, nyávogott felém, bemászott a táskámba, kilopta a tollaimat és mindenhová követett minket. Egy pillanatra sem állt le. Egyértelmű volt, hogy feszült, pedig a házban körülnézve mindenhol cicajátékokat, mászókákat, kaparófákat láttam, tehát látszólag semmiben nem szenvedett hiányt.
Összedugtuk a fejünk a gazdijával Clarával, és kidolgoztunk egy tervet:
1. Milyen játékokkal szeret játszani?
Timnek rengeteg játéka volt, de különösebben egyik sem kötötte le a figyelmét, ezért kipróbáltuk, hogy mégis melyikkel játszik a legszívesebben:
- Alufólialabda
- Papírgalacsin
- Jutifalival tölthető játék
- Plüssegér
- Felhúzható egér
- Lifegő, lógó játékok
Végül az utóbbiak lettek a befutók, ezért csak azokat hagytuk elő, sőt párat felakasztottunk még, hátha segítenek, hogy Tim levezethesse rajtuk a feszültségét.
2. Hogyan lehetne izgalmasabb az etetés?
Tim először szokásos módon, a táljába is kapott eledelt, de elrejtettünk egy kis száraztápot és konzerveledelt is a ház különböző pontjain, amit magától kellett megtalálnia. Egy idő után megszokta, hogy kihívás elé állítjuk az etetések során, végül már a tálat se használtuk, így az etetés mindennapos „vadászatba” csapott át, ami különösen jól jött, amikor egyedül hagytuk otthon.
3. Mikor lehet játszani?
Clarával kitaláltunk egy jelzést, amivel egyértelművé teheti Tim számára, hogy mikor van a közös játék ideje.
A jelzésnek mindig egyedinek és az átlagos tevékenységektől jól elkülöníthetőnek kell lennie, ezért azt találtuk ki, hogy ha eljön a játék ideje, Clara a tévé elé tesz egy széket.
Ezután előveszi a macskapecát, a játék vége felé pedig fokozatosan csökkenteti az intenzitást. Egyre többször hagyja Timnek, hogy elkapja a bot végén lifegő tollat, így a cicának van ideje lenyugodni a felfokozott állapotból.
Amikor a szék visszakerül a helyére, a játék véget ér, de Clara naponta két-háromszor megismétli ezt a rituálét.
4. Hogyan hívja fel a figyelmet magára?
Timnek meg kellett tanulnia, hogyan kell udvariasan felhívni magára a figyelmet, és el kellett vele fogadtatnunk, hogy nem mindig kaphatja meg a vágyott figyelmet.
A Timhez hasonló cicáknál gyakran nem is az a gond, hogy sokat kell foglalkozni velük, inkább azzal van probléma, hogy nem tudják elfogadni, ha a gazdi épp nem ér rá, ezért felfokozott állapotba kerülnek és övön aluli húzásokhoz folyamodnak.
Tim esetében ez a következőképp nézett ki: nyávogással jelezte, ha épp játszani volt kedve, Clara pedig játszott is vele, ha épp volt ideje. Ha azonban Clara visszautasította a felkérést, Tim drasztikusabb eszközökhöz folyamodott, például gyakran rávetette magát a gazdija bokájára, aki emiatt vagy mérges lett, vagy megsajnálta kedvencét, és játszott vele. Persze Timnek ez sem volt elég…
Gyakran előfordult, hogy Clara felhúzta magát és faképnél hagyta Timet, vagy egyszerűen bezárta az egyik szobába, hogy befejezhesse a házimunkát. A cica azonban olyan keservesen és hangosan nyávogott, hogy Clara elkezdett aggódni, hogy zavarják a szomszédokat, ezért visszament, leszidta Timet vagy adott neki valamit, hogy elterelje a figyelmét, de ettől még a cica ugyanolyan frusztrált maradt, Clara pedig képtelen volt elvégezni a feladatait.
Éppen ezért le kellett fektetnünk néhány szabályt:
- Ha Tim halkan nyávogva kér figyelmet, és Clarának van ideje foglalkozni vele, akkor játszik vele egy kicsit vagy megsimogatja, esetleg eltereli valamivel a figyelmét, vagy „beszélgetnek” egy kicsit.
- Ha Tim hasonló módon kér figyelmet, de Clarának épp nincs ideje vagy kedve foglalkozni vele, akkor keresztbe fonja a karját, hogy jelezze Timnek: „Ne most!”. A jelzéssel próbálta meg Clara kedvence tudtára hozni, hogy bármit csinál, egy ideig (legalább 5 percig) nem tud foglalkozni vele.
Ahogy teltek a napok Tim egyre jobban megértette, hogy mit szeretnénk tőle. Mind Clara, mind Tim számára nehéz volt elfogadni az új szabályokat, hiszen eddig teljesen máshoz voltak szokva, de idővel sikerült dűlőre jutni.
Az új szabályok szerint tehát Timnek ugyanúgy megvan a lehetősége arra, hogy figyelmet kérjen, viszont el kell fogadnia, ha Clara visszautasítja, viszont a napi többszöri játékkal mindketten elégedettek lehetnek, mindkettejük akarata érvényesülhet.
A nyugodt viselkedés jutalmazása
Megkértem Clarát, hogy jutalmazza kedvencét, ha képes megőrizni a hidegvérét. Tim adottságaihoz mérten elkezdtük dicsérni és jutalmazni, ha nyugodt maradt, így megtanulhatta, hogy ez a viselkedés sokkal célravezetőbb, ha szeretne valamit elérni. Apránként megértette, hogy mit szeretnénk tőle.
Pár hét után Clara és Tim kapcsolata sokkal kiegyensúlyozottabbá vált, és elkezdték jobban megérteni egymás igényeit.
Ha a ti cicátok is hasonlóan követelőző, mint Tim, a fenti lépések a ti esetetekben is működhetnek, csak sok türelemre és következetességre lesz szükségetek!
Ne maradjatok le a következő szakértői bejegyzésről sem, inkább iratkozzatok fel!